Furcsa dolog ez az utazás... Egyre több csücskében járok a világnak, és a mai napig 2 dolog, ami idáig eljuttatott: az egyik, amit a szüleimtől kaptam, ők kezdtek el angolul taníttatni, a másik Radnai ajánlása volt, hogy foglalkozzak számítástechnikával, mert az a jövő. (mikor is volt ez? vmikor 1982 környékén... Radnai meg tőlem kérdezi már évek, sőt évtizedek óta, mit csiináljon a számítógépével, mikor nem boldogul)
Igazán nem tudom, nekem lesz-e ennyi eszem, előrelátásom, hogy tudjam segíteni az életed alakulását. A nyelvtanulás egyértelmű: ma már angoltudás nélkül erősen korlátozott mindenkinek a lehetősége. Legalábbis sokaknak. Vajon hogy lesz ez 20 év múlva? Már ma is látszik, hogy Kína, a maga (jelenlegi) 1.3 milliárd emberével egyre erősebb tényező a világban, de a másik ázsiai óriás-állam, India is hasonló helyzetben van vagy lesz hamarosan, nekik talán annyival szerencsésebb a helyzetük (a mi szempontunkból legalábbis), hogy a gyarmati hatás miatt kevésbé idegen nekik az angol. És az amerikai spanyol- és portugál-ajkúak? Vajon Közép- és Dél-Amerika mikor akar belepiszkálni a nagy fazékba? Az USA-ban már politikai tényezők, olyan mennyiségben vándoroltak be. Azt a pár száz millió arabul beszélőt se felejtsük el. Na meg a nagy orosz medvét, aki ugyan kis bocs az előzőekhez képest, de nagyon kapaszkodik, hogy nagynak látsszon. Ehhez képest Európa a maga kis pár milliós nációival papírkutya... Ugyan próbál összekapaszkodni, de ettől csak nagyobb papírkutyának látszik.
Szóval: Angol + kínai? ;) Itt, Szingapúrban ez a leginkább használt. Chinglish-nek nevezik, és vmi őrült keveréke a kínainak és az angolnak. Próbáltam megfejteni az itteniek egymás közti beszédét (simán beszéltek a jelenlétemben is ilyen kínai-angolt), csak egy-egy angol szót bírtam kivenni belőle, aztán mondták, hogy ne is csodálkozzak, ez nem angol. Már csak arra lennék kíváncsi, hogy írják le? :)
